Településünk

Településünk története
Tetétlen régi település. Az eddig fellelt iratok közül a legrégebbi 1441-ben említi a falut. Ekkor I.Ulászló Tetétlen helységet Földesi Márton, László és János testvéreknek adományozta. Az idők folyamán Tetétlen község többször is képezte kölcsönök fedezetét, ill. a kölcsönök törlesztése elmulasztása miatt, többször cserélt gazdát. A tatárok kifosztották, a török uralom idején pedig Mahmut agának adózott a település. 1600-as évektől Tetétlen község önálló közigazgatással rendelkezik. 1608. június 13-tól Nagy András hajdúgenerális tulajdonát képezi a település a többi bajomi váruradalom tagjával együtt. A hajdúgenerális birtoklása ellenére nem tudunk róla, hogy itt hajdúvitézek telepedtek volna meg. A község megmaradt közönséges jobbágyfalunak. 1720-tól gróf Károlyi István lett a birtokos. 1734-töl Komáromi Györgyé lett Tetétlen. Az új gazda bútorgyárat alapított, számítva a falu ügyes kezű mestereire. A birtokos szabadidejében égitesteket vizsgált. A hagyomány szerint az egyik Komáromi fiú is foglalkozott a maga módján a csillagászattal. A magas ég testeit lelopta a földre és odavarázsolta a ferbli kártyára, szépen kigusztálva az öreg ég Holdját a tök disznó képében, a Göncöl szekerét pedig a tök hetes képében. Drága mulattság volt ez, mert három holdvilágos éjszakán, a toronyban kártyázva elveszítette a tetétleni birtokot. Első nap éjjelén a rétségekét és legelőket, második éjjel a szántóföldeket, harmadik éjjel a gulyát, kondát és a juhnyájat. A török dúlás idején a falu valószínûleg teljesen elpusztult és csak 1775-ben népesítette be az akkori földesúr Bónis Ferencz. A község széles, egymást keresztező utcái máig mutatják, hogy a porták helyét "inzsellér cirkalmazta ki" , vagyis már terv szerint történt a telepítés. Bónis Ferenczcel egyidőben a Komáromiak is tudhattak maguknak birtokot Tetétlenen. Komáromi az ő részét 1841-ben eladta gróf Zichy Ferencnek, hogy megromlott anyagi helyzetén javítson. Az udvarházat a Zichyék idején a számtartó és az udvari káplál lakta, a többi részét istállónak használták. A park része volt a kápolna is. Zoltai erről így vélekedett: " … a magasan kiemelkedő kerek halom ormán áll az a tömör falu kéjlak, amelynek földszinti szobájában a kártyának, emeleti fülkéiben a szerelemnek áldozott Komáromi. Az egykor annyira profán rendeltetésű épület, mióta gróf Zichy család lett az úr itt, Isten dicsőségének van szentelve, átalakíttatván kápolnának. A család híressége Zichy Géza innen kapta- monostor az itt lévő épület- a "Pál" - rendbeli apátokról a következő nyolc soros vers volt olvasható: " Isten a végczélunk, Boldog lesz hajlékunk, Hazánk és királyunk, Szent marad minálunk. Felhő ha környezne, Dalolunk könnyezve. Tiszta ha lesz egünk, Dalolunk, nevetünk." / gróf Zichy Géza műve / A parkban közel a kastélyhoz, egy völgy által elválasztva, mely halastó volt, látható még egy nevezetes épület, az un. " Liszt Ház ". a család vendégeit itt szállásolták el. Liszt Ferenc, mikor 1884. őszén csaknem három hetet Tetétlenen töltött, mint a grófnak, egykori tanítványának vendége, ebben a házban lakott. A nagy zongoraművész sokáig nem akarta művészetével gyönyörködtetni a tetétlenieket. Helyette inkább komornyikjával együtt erősen fogyasztotta a konyakot, ill. az érmelléki bakart, melyet még jobban szeretett. Hangverseny megtartásához csak elutazása előtti napon kapott kedvet. Erre a nem mindennapi eseményre a gróf meghívta a környezõ falvak úri családjait. A hangverseny fénypontja a mester és a gróf által közösen eljátszott Rákóczi induló volt. Liszt Tetétlenen még egyszer játszott, közvetlenül elutazása előtt, mikor már a kocsi várta, egy búcsúszót improvizált. Ígérte, hogy megint eljön Tetétlenre, de mielőtt az ünnepelni tudó tetétleniek ismét köszönthették volna " elköltözött a weimári temetőbe". Liszt Ferenc itt tartózkodásának 100. Évfordulóján emléktáblát avattak fel. A Zichy birtokot 1930-ban - az akkori birtokos megromlott anyagi helyzete miatt- parcellázták. Egy részét a kastéllyal együtt Lilian Harvey filmszínésznő vette meg, a többi kisbirtok lett. A község 1567-töl, a református egyházközösség óta mindig református volt. 1780. augusztus 13-án kelt kötelezvényben Bónis Judit néhai Komáromi Imréné, Tetétlen örökös földesasszonya vállalja, hogy a maga és jobbágyai részére a református templomot és tornyot saját költségén felépítteti. A templom építését Mária - Terézia királynő engedélyezte. 1802-ben volt a megnyitója a 15 négyszögöles szent építménynek. Községünk 1944. október 18-án szabadult fel a német megszállás alól. A háború idején 102 fiát áldozta fel a hazáért. A háború után - itt is, mint bárhol országszerte - semmiből kellett újrakezdeni mindent. Az emberek közösen összefogva próbálták helyreállítani a háború okozta károkat. 1971. április 25-től 1990. December 31-ig Tetétlen közigazgatásilag Kaba nagyközséghez tartozott. Önállóságának kezdetétő l- a szűkös költségvetési évek ellenére- igyekezett a község Képviselőtestülete, polgármestere, jegyzője a község fejlesztésén munkálkodni, a hiányosságokat pótolni. A Tetétlenről szóló leírás Karczag Vilmos " Album gróf Zichy Géza 25 éves írói és művészi jubileuma alkalmára" címü munkája és " Tetétlen község 25 éve 1944-1969" címü helyi gyüjtés alapján íródott.
*Természeti értékeink*
A község klímája átmenet a Nyírség és a Hortobágy éghajlata között. Az évi középhőmérséklet 10-11C0, az évi csapadék mennyisége 550-560 mm. A felszínt löszös üledékek borítják, rajtuk jó minőségű csernozjom talaj alakult ki. A táj sík felszínét a kunhalmok szakítják meg. A terület vízigényét artézi kutakból nyeri, a mélyben pedig kiaknázásra váró termálvíz rejtőzik. Egykori természetes sztyepp- és erdővegetációja ma már teljes egészében eltűnt, helyükbe szántók, itt- ott telepített erdők léptek.
*Jelképeink* A település címere

Zöld alapszínű címerpajzsban heraldikailag jobb oldalon három aranyszínű búzakalász, heraldikailag baloldalon aratósarló. Tetétlen címerképe történelmének és jellegének megfelelően paraszti mivoltára és földje termékenységére utal. A középkorban ez az eszköz volt általánosan használatos a gabonafélék betakarításánál. A tetétleni címer archaikusan fogazott aratósarlót ábrázol, míg a többi címerábrázolás ma is használatos sarlót mutat. A kétféle szerszám kétféle vágásmódot feltételez. A település zászlója A község zászlaja téglalap alakú, 1,46 m hosszú (rúdházzal együtt), 1 m széles. A zászló fehér színű selyemből készül. A zászló egyik oldala mértani közepén selyem rátétes gépi hímzéssel a község címere látható 28 x 36 centiméteres méretben. A címert 8 centiméteres aranysárga hímzésű betűkkel felül félkörben a „TETÉTLEN” felirat övezi.
*Megközelíthetőség (térkép)*

Tetétlen község a Hajdúság déli peremén helyezkedik el. A Sárréti Kistérséghez tartozó település. Földrajzi koordinátái É.sz. 47020’, K.h. 21020’. A község közigazgatási határa természetesen ezzel az egy ponttal nem határozható meg. Területe összesen 3211 ha. Természetes határai nyugat és északnyugat felől a K-IX csatorna, délen a K-IX csatorna folytatásaként a községbe benyúló kisebb csatorna övezi a területet. Északon a Kaba-derecskei út a határ. A község Hajdú-Bihar megye déli részén, a volt Püspökladányi járásban terül el. A község határa hosszú, elnyúlt alakban terjeszkedik és belterülete, a külső határrészhez viszonyítva, a határ délnyugati szegletében helyezkedik el. A községgel közvetlenül határosak Kaba városa, Hajdúszovát, Földes és Báránd községek. Határán átvezet 1800 méter hosszúságban a Keleti-főcsatorna (keleti részén). Mintegy 100 méter hosszan a 42-es országos főút a határ déli részén át vezet. Délkeleti határa közelében található a Hamvas- csatorna. A határ legmagasabb pontja 92 méter (tengerszint felett), legalacsonyabb 89 méter.

Tetétlen régi település. Az eddig fellelt iratok közül a legrégebbi 1441-ben említi a falut.
Ekkor I.Ulászló Tetétlen helységet Földesi Márton, László és János testvéreknek adományozta. Az idők folyamán Tetétlen község többször is képezte kölcsönök fedezetét, ill. a kölcsönök törlesztése elmulasztása miatt, többször cserélt gazdát. A tatárok kifosztották, a török uralom idején pedig Mahmut agának adózott a település.
1600-as évektől Tetétlen község önálló közigazgatással rendelkezik. 1608. június 13-tól Nagy András hajdúgenerális tulajdonát képezi a település a többi bajomi váruradalom tagjával együtt. A hajdúgenerális birtoklása ellenére nem tudunk róla, hogy itt hajdúvitézek telepedtek volna meg. A község megmaradt közönséges jobbágyfalunak. 1720-tól gróf Károlyi István lett a birtokos. 1734-töl Komáromi Györgyé lett Tetétlen. Az új gazda bútorgyárat alapított, számítva a falu ügyes kezű mestereire. A birtokos szabadidejében égitesteket vizsgált. A hagyomány szerint az egyik Komáromi fiú is foglalkozott a maga módján a csillagászattal. A magas ég testeit lelopta a földre és odavarázsolta a ferbli kártyára, szépen kigusztálva az öreg ég Holdját a tök disznó képében, a Göncöl szekerét pedig a tök hetes képében. Drága mulattság volt ez, mert három holdvilágos éjszakán, a toronyban kártyázva elveszítette a tetétleni birtokot. Első nap éjjelén a rétségekét és legelőket, második éjjel a szántóföldeket, harmadik éjjel a gulyát, kondát és a juhnyájat. A török dúlás idején a falu valószínûleg teljesen elpusztult és csak 1775-ben népesítette be az akkori földesúr Bónis Ferencz. A község széles, egymást keresztező utcái máig mutatják, hogy a porták helyét "inzsellér cirkalmazta ki" , vagyis már terv szerint történt a telepítés. Bónis Ferenczcel egyidőben a Komáromiak is tudhattak maguknak birtokot Tetétlenen. Komáromi az ő részét 1841-ben eladta gróf Zichy Ferencnek, hogy megromlott anyagi helyzetén javítson.

Az udvarházat a Zichyék idején a számtartó és az udvari káplál lakta, a többi részét istállónak használták. A park része volt a kápolna is. Zoltai erről így vélekedett: " … a magasan kiemelkedő kerek halom ormán áll az a tömör falu kéjlak, amelynek földszinti szobájában a kártyának, emeleti fülkéiben a szerelemnek áldozott Komáromi. Az egykor annyira profán rendeltetésű épület, mióta gróf Zichy család lett az úr itt, Isten dicsőségének van szentelve, átalakíttatván kápolnának. A család híressége Zichy Géza innen kapta- monostor az itt lévő épület- a "Pál" - rendbeli apátokról a következő nyolc soros vers volt olvasható:

" Isten a végczélunk,
Boldog lesz hajlékunk,
Hazánk és királyunk,
Szent marad minálunk.
Felhő ha környezne,
Dalolunk könnyezve.
Tiszta ha lesz egünk,
Dalolunk, nevetünk."
/ gróf Zichy Géza műve /

A parkban közel a kastélyhoz, egy völgy által elválasztva, mely halastó volt, látható még egy nevezetes épület, az un. " Liszt Ház ". a család vendégeit itt szállásolták el. Liszt Ferenc, mikor 1884. őszén csaknem három hetet Tetétlenen töltött, mint a grófnak, egykori tanítványának vendége, ebben a házban lakott. A nagy zongoraművész sokáig nem akarta művészetével gyönyörködtetni a tetétlenieket. Helyette inkább komornyikjával együtt erősen fogyasztotta a konyakot, ill. az érmelléki bakart, melyet még jobban szeretett. Hangverseny megtartásához csak elutazása előtti napon kapott kedvet.
Erre a nem mindennapi eseményre a gróf meghívta a környezõ falvak úri családjait. A hangverseny fénypontja a mester és a gróf által közösen eljátszott Rákóczi induló volt. Liszt Tetétlenen még egyszer játszott, közvetlenül elutazása előtt, mikor már a kocsi várta, egy búcsúszót improvizált. Ígérte, hogy megint eljön Tetétlenre, de mielőtt az ünnepelni tudó tetétleniek ismét köszönthették volna " elköltözött a weimári temetőbe". Liszt Ferenc itt tartózkodásának 100. Évfordulóján emléktáblát avattak fel.
A Zichy birtokot 1930-ban - az akkori birtokos megromlott anyagi helyzete miatt- parcellázták. Egy részét a kastéllyal együtt Lilian Harvey filmszínésznő vette meg, a többi kisbirtok lett. A község 1567-töl, a református egyházközösség óta mindig református volt.
1780. augusztus 13-án kelt kötelezvényben Bónis Judit néhai Komáromi Imréné, Tetétlen örökös földesasszonya vállalja, hogy a maga és jobbágyai részére a református templomot és tornyot saját költségén felépítteti. A templom építését Mária - Terézia királynő engedélyezte.
1802-ben volt a megnyitója a 15 négyszögöles szent építménynek.
Községünk 1944. október 18-án szabadult fel a német megszállás alól. A háború idején 102 fiát áldozta fel a hazáért. A háború után - itt is, mint bárhol országszerte - semmiből kellett újrakezdeni mindent. Az emberek közösen összefogva próbálták helyreállítani a háború okozta károkat. 1971. április 25-től 1990. December 31-ig Tetétlen közigazgatásilag Kaba nagyközséghez tartozott. Önállóságának kezdetétő l- a szűkös költségvetési évek ellenére- igyekezett a község Képviselőtestülete, polgármestere, jegyzője a község fejlesztésén munkálkodni, a hiányosságokat pótolni.

A Tetétlenről szóló leírás Karczag Vilmos " Album gróf Zichy Géza 25 éves írói és művészi jubileuma alkalmára" címü munkája és " Tetétlen község 25 éve 1944-1969" címü helyi gyüjtés alapján íródott.